A Szent Margit Gimnáziumról
Igazgatói köszöntő
A gyermek vendég a házban,
akit szeretni és tisztelni kell –
sohasem birtokolni,
hiszen ő Istené.
(J.D.Salinger)
Mi is számomra az iskola?
A családfogalom logikájához hozzátartozik, hogy az már akkor létezik, amikor még gyermekek meg sem születnek, és család akkor is, amíg a gyermekek fölcseperednek, és akkor is az marad, amikor a gyerekek kirepülve új, más családot alkotnak. Mert a család valójában: a két szülő, és azok egymás iránti szeretete.
Valahogy hasonlóképp csatlakoznak a gyerekek az iskolához. Ők ott növekednek, bölcsebbé válnak. De tudnunk kell, és nekik is tudniuk kell, csak négy-hat évre része az életüknek az iskola, ez az iskola; majd aztán ők továbbállnak, egy kis darabkát visznek ugyan a diákévekből, mely beépül a felnőtt életükbe; de ők itt csak átmenetileg voltak azért, hogy a felnőtt életre készüljenek.
Így hát számomra az iskola a tanári kar.
Nem kizárva ebből a gyerekeket, hanem éppen otthont teremtve nekik.
A tanári kar fölkészültsége biztosítja a diákok tudását. A tanári kar közössége az alapja a diákok közösségének. A tanári kar hívő közössége alapja diákok hitre nevelésének. Ha a tanárok tisztelik és szeretik egymást, úgy a diákok is hasonlóképpen fordulnak egymáshoz.
És így az óra a tanár.
A tanár fölkészültsége biztosítja a diák tudását. A tanár közösségre való nyitottsága segíti a diákok közösségének kialakulását. A tanár hívő élete kell, hogy minta legyen a diákok számára. Ha a diák szeretheti a tanárt, úgy a tanár a személyisége megteremt mindent, ami kell egy órához, és azon keresztül mindent megadhat neki, amire szüksége van a fejlődéséhez.
Mindezzel a felelősséggel kell tudnia élni és bánni a tanároknak, a belőlük alkotott közösségnek, mely az iskolát jelenti, ahová szülők és gyermekek bizalommal beléphetnek – társsá válhatnak négy-hat évre.
Vízhányó Zsolt Sch. P.
Igazgató
Küldetésünk
Iskolánkhoz olyan tanárok, feladatukban őket segítő munkatársak és nem utolsó sorban diákok csatlakoznak, akik nyitottak az iskola keresztény, katolikus szellemiségére; és álljanak bár a hitélet különböző fokán, abban készek a fejlődésre.
Életükben a hit és tudás – egymást segítve és kiegészítve – alkalmassá teszi őket arra, hogy eljussanak a keresztény nagykorúságra, és az Isten teremtette emberi élet teljessége felé haladjanak. Együtt és egyenként törekednek arra, hogy a körülöttünk élő világ, az európai és legfőképp a magyar kultúra értekeit fölvállalva a társadalom olyan hasznos polgáraivá váljanak, akiket azonban mindezek előtt a Krisztusi törvények vezetnek.
A hitben, tudásban, művészetben, sportban és az emberi élet más területén kapott talentumaikat úgy bontakoztatják, hogy ki-ki azok mértéke szerint alkalmas legyen a keresztény társadalom folyamatos megújulásán munkálkodni.
Olyan megtartó közösséget építenek, melyben életre szóló biztonságot adnak és kapnak.
Az iskola jelmondata: „bizalom és felelősségtudat”. Ennek szellemében az Istenbe vetett bizalommal felelősen vezetik a saját életüket, és felelősségtudattal fordulnak egymáshoz.
Történetünk
Iskolánkat 1920-ban alapította Maurer Bonaventura anya, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek kongregációjának vezetője. A kezdetben a Váli utcai állami iskola egyik emeletén működő intézmény 1930-ban foglalhatta el mai, 3 szintes neobarokk stílusú épületet, melyben azonnal meg is indult a bentlakásos leányképzés. A történelem viharai nem kímélték a fenntartó rendet sem, így 1949-ben megszakadt a tanítás. Az épületet elfoglaló különböző intézmények 1989-ben adták át a termeket újra az IMNN kongregációjának, ezzel megkezdődhetett a Szent Margit Gimnázium XXI. századi történelme.