• SZMG

Lassan kész a szerkezet. Visszavonhatatlanul.

Frissítve: márc 3

Hivatalosan:

Elkészült a szerkezet. Az oszlopokon nyugszanak azok a gerendák, melyek a tetőt tartják, és tartják majd a kültéri pályát is.

A gerendák látszóbetonból készültek (vasbeton, amelyet nem burkolunk be, mert elvileg magukban is szépek, alulról láthatók): 30 cm szélesek, 1,8 m magasak, vagy 30 méter hosszúk.

Bentről, a küzdőtérről fölnézve láthatók belülről, mert a tetejükön lesz a plafon, vagy mi. Ezzel gyakorlatilag - ahogy rákerül a béléstest, elkészül a szerkezet. Visszavonhatatlanul.


Alább nem hivatalosan...







Nem hivatalosan:


Mi felnőttek néha haragszunk a gyerekek mindenféle internetes játékára.

Ahol több élet van, és ha az egyiket elveszti, kap egy újat.

Bizonyos szempontból joggal haragszunk.

De tényleg rossz ez a gondolat?


Mert miről is van szó?

Valami itt, a szeretett csarnokunknál, a fizikai világban lassan befejeződik.

A szerkezet elkészül.

Becsukódik a skatulya minden oldalról.

Kialakulnak a keretek, változtathatatlanul.


Az van benne, amit beleépítettünk,

már csak azzá válhat, amiket az oszlopok, falak engednek,

az maradt ki, amit engedtünk kimaradni,

vagy épp nem hagytunk beléépülni.

De már változtathatatlan.

Irreverzibilis.


Súlyos, kérlelhetetlen gondolat ez, még szerencse,

hogy a saját csarnokunk vázát életünk végéig építhetjük,

javíthatjuk, újratervezhetjük.


És lehet új életet kapni. Mint a játékban.

Homo ludens. Deus ludens.


És ez az élet, ez a lélek reverzibilis -

jó és bátorítás ezt mindig magunk előtt tudnunk.

Újra lehet kezdeni, újra lehet alapokat rakni,

újra be lehet építeni azt,

amit korábban ezért-azért,

leginkább önös magunk miatt elfelejtettünk, vagy akár direkt kihagytunk.


És a szépséget, a teljességet majd az Isten megadja hozzá -

annyit, hogy aztán csak bírja megtartani törékenyen épült vázunk.

197 megtekintés